Egyszerű:

A szpem tömeges, kéretlen küldemény.

A definíción nincs ragoznivaló, bár a markecingesek szeretik „árnyalni a képet”. Szerintük az a szpem, amit nem ők küldenek, az általuk küldött szpem csak „korrekt üzleti ajánlat”. Szerintük.

A „spam” szó eredetileg (értéktelenebb, gusztustalanabb) húskonzervet, löncshúst jelentett. Átvitt értelemben durva (disznó) beszédet, kifejezést jelent.

A „spam” szót először 1994 áprilisában kezdték kéretlen USENET üzenetekre alkalmazni. Azóta bővült a szó jelentése a fenti meghatározással.

Mi a baj a szpemmel?

A fő baj az, hogy a szpem a továbbító és a fogadó számára felesleges költséget, bosszúságot, rosszindulatú szpem esetén pedig direkt kárt okoz.

• Sávszélességet foglal feleslegesen. Azt gondolnánk, hogy egy pár száz byteos vagy pár kilobyteos üzenet nem tétel. De a szpemmer levelét akár sok millió példányban kiküldheti. Az internetes szolgáltatók e miatt a sávszélesség-lopás miatt is szokták szervereiken a szpemet szűrni. Az okostelefon-használók zsebének is számít az a „pár byte”, aminek forgalmazásáért kénytelenek fizetni.

• A megérkezett spam időt, figyelmet és tárhelyet foglal. Mindannyiunknak terhes a spammel való foglalkozás. A spam levéllel törődésre a spammer kényszerít minket, idő és figyelem szükséges a levél felismeréséhez és törléséhez. Ha nem töröljük, a levelesládánkból vesz el helyet, s a hasznos levelek visszakeresésekor is kerülgetnünk (azaz újból felismernünk) kell.

• Közvetlen kárt okozó szándékkal is küldenek spam-et. A spammer célja lehet csalás, átverés, érzékeny adatok (pl. bankszámla szám, bankkártya adatok, e-bank azonosítók és jelszavak, kódok) megszerzése vagy számítógépes vírus terjesztése, lopakodó kódok telepítése, gépünk zombihálózatba szervezése is.

Mi a teendő?

Lehetőleg megnyitás nélkül töröljük a spam levelet, ha már vagy a címsor vagy a feladó ismeretlensége alapján felismerjük. Ha mégis megnyitjuk, óvatosan bánjunk vele. A felkínált internet-címekre ne kattintsunk mert hamisak lehetnek. A mellékleteket véletlenül se nyissuk meg, ártalmas kód lehet bennük. Legyünk figyelmesek: ha hibás magyarsággal vagy gépi fordítóval írták, nagyon nagy valószínűséggel spam-et kaptunk. Még rosszabb a helyzet, ha a levél szövege érzékeny adatot (jelszót, belépési kódot, stb.) kér, vagy bejelentkezési címet kínál fel. A bejelentkezési cím ilyenkor rendszerint adathalász oldalra vezet. A levél törzsébe véletlenül se kattintsunk, mivel azzal beágyazott rosszindulatú kódot indíthatunk.

Az Interneten óvatosan szörföljünk. Nem célszerű a szürke, s méginkább a fekete oldalon bóklászni, s pláne ott levélcímünket, egyéb adatainkat megadni. Ezzel az akciónkkal spam-cunamit és egyéb támadásokat indíttathatunk magunk ellen. Ha nem bírjuk ki a halványszürke oldal szolgáltatásai nélkül, akkor inkább hozzunk létre és használjunk alternatív levélcímet, amelynek kompromittálódása nem akkora veszteség. Valószínűleg sok spam-et fogunk kapni erre a címre.

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_email_spam